Kipling, Joseph Rudyard

Portrékép: 
Joseph Rudyard Kipling

Joseph Rudyard Kipling (1865–1936) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Hat éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.

A novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon.

1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban mindig visszautasított.

Az emberi és a nem emberi világ minden apró részlete felkeltette Kipling érdeklődését. Alapos és értő módon merült el az indiai mitológiák történeteiben; az indiai bölcselet kérdéseiben és India művészetének jelképvilágában; komoly érdeklődéssel fordult a természeti világ felé; lenyűgözték őt az ember ipari civilizációs leleményei a hajózástól a vasúti közlekedésig és a hídépítésig; a gyarmati egészségügy éppúgy érdekelte, mint az oktatás kérdései; de a tengeri halászat műveletei és a brit titkos szolgálat működésének legapróbb részletei sem kerülték el a figyelmét.

 

Kipling az emberi természet különböző kultúrákban megmutatkozó formáit is azzal a kifinomult tudós és művészi érzékkel szemlélte és ábrázolta, amit rajztanár, majd múzeum-igazgató apjától örökölhetett. John Lockwood Kipling tehetsége és értő viszonya az emberi és a természeti világhoz az ifjabb Kipling talán legértékesebb öröksége. Indiai születése, nyelvtudása, kitartó érdeklődése a nyugatitól különböző kultúrák iránt, minden esélyt megadott számára a keleti világ páratlanul empatikus és pontos bemutatására. Ebből a szempontból a legsikerültebb és legsikeresebb műve a Kim, az ördöngös (1901). De ugyanebből a forrásból táplálkozik valójában A dzsungel könyve is, amelynek az indiaiak ősi természetkultusza képezi az alapját.

 

Kipling regényei közül Szerb Antal a Kimet tartotta legtöbbre – ez valóban a világirodalom egyik legjobb regénye. Mindeddig csak csonka és méltatlan színvonalú fordításban volt olvasható magyarul. Novelláinak átültetésével még siralmasabb volt a helyzet. Kipling Nobel-díja után több mint száz évvel, úgy gondoljuk, illő a magyar közönségnek is megismernie ennek a nagy írónak a munkásságát. A dzsungel könyve eredeti két kötetéből válogatott magyar nyelven megjelent történeteken kívül eddig nem ismerhettünk tőle mást. Az elmúlt években kiadónk szerkesztői Kipling legszínvonalasabb regényeiből és elbeszéléseiből válogattak össze több kötetre valót. A művek fordításai pedig a legjobb magyar fordítók munkái.

 

Kipling művei közül a Kelet Kiadónál jelent meg a Kim, az ördöngös (regény), az Indiai történetek (novellák), Aki király akart lenni (novellák), A gondolkodó bika (novellák), és A fény kialszik című regény.

                    

 

Egyéb művei:

Szolgálati nóták (Departmental Ditties, 1886, versek)
Egyszerű hegyi történetek (Plain Tales from the Hills, 1887, rövid elbeszélések)
Három katona (Soldiers Three, 1888)
Gadsbyék története (The Story of Gadsbys, 1888)
Fekete és fehér (In Black and White, 1888)
A deodarfák alatt (Under the Deodars, 1888)
A fantomriska és más történetek (The Phantom Rickshaw and Other Tales, 1888)
Kaszárnya balladák (Barrack Room Ballads, 1892, versek)
Ha... (If, 1895, versek)
Stalky és társa (Stalky and Coban, 1899, elbeszélések)
Mesék/Elefántkölykök (Just So Stories for Little Children, 1902, ifjúsági irodalom)
Ügyletek és felfedezések (Traffics and Discoveries, 1904)
Puck a pooki dombokon (Puck of Pook’s Hill, 1906, ifjúsági irodalom, próza és vers együtt)
Jutalmak és tündérek (Rewards and Fairies, 1910, ifjúsági irodalom, próza és vers együtt)
Szárazföldi és tengeri történetek (Land and Sea Tales, 1923, elbeszélések)
A Száz Bánat Kapuja (elbeszélések)
Versek (Poems, 1886–1929, 1929)
Valami magamról: önéletrajz (Something of Myself, 1937)

 

 

Kislexikon>>