Landor, Arnold Henry Savage

Portrékép: 
Arnold Henry Savage Landor

Arnold Henry Savage Landor (1865–1924), angol festő és író Firenzében született, és itt is nőtt föl. Eleinte egészen másféle szellemi izgalmak fűtötték, mint író nagyapját (aki különben rajongott a mi Kossuth Lajosunkért, és Angliában ő szervezte a kormányzó vendéglátását, sőt gyűjtést is szervezett a magyar szabadságharc hősei számára). Az unoka már Firenzében beiratkozott egy jeles ír portréfestő stúdiójába, és nem volt még 16 éves, amikor Párizsba ment a híres Julian Stúdióba, melyet Boulanger és Jules Lefebvre irányított. Tehetségével elkápráztatta tanárait, de nem ült meg párizsi babérjain. A rajzolás és a festészet iránt érzett szenvedélye hajtotta tovább.

Hollandiába azután Spanyolországba utazott tanulmányozni a régi mestereket, majd Máltára, Marokkóba és Egyiptomba. Mindenütt rendkívül szorgalmasan dolgozott, számos képet festett. Egy alkalommal útba ejtette angliai nagybátyját, ahol teljesen lenyűgözte őt a szigetország szürke és zöld színeinek szokatlansága, szemben az Itáliából ismert élénkséggel és erős kontúrokkal. Itt is ontotta a rajzokat, állítólag csodájára jártak az angol előkelőségek.

Henry Landor azonban nem elégedett meg a világ addig megismert „kicsiny” szeletével és a számára Európában kirajzolódó jövő ígéretével, a vágy hajtotta még tovább. Mindössze 40 fonttal a zsebében áthajózott Amerikába. Itt már portréfestőként jeleskedett, többek között megfestette Benjamin Harrisonnak, az USA 23-ik elnökének arcképét, és megfestette a csodaszép Miss Lincolnt, egy másik amerikai elnök, Abraham Lincoln unokáját is.

Landor az USA-ból Kanadába utazott át, onnan pedig 1889-ben áthajózott Jokohamába. Ekkor még mindig csak 24 éves volt. Fölvillanyozta őt Japán, bejárta az egész szigetvilágot, s itt is nagy kedvvel dolgozott. Japánban is előkelő körökben forgolódott, portrésorozatát is ennek az elitnek a tagjairól festette.

Hanry Landor azonban nem érte be a festőművészettel. Ezt az útját már írásban is meg kellett örökítenie, hamarosan meg is született a könyv róla  (Alone with the Hairy Ainu, 1893).

A nyugatalan vérű ifjú aztán Japánból átment Koreába, onnan Kínába, majd eljutott Tibetbe is. 1897-es tibeti utazását is terjedelmes, saját rajzaival illusztrált könyvben örökítette meg.

Ennek első teljes magyar nyelvű kiadását olvashatja végre az olvasó. Ez a könyv tette végül Landort világhírűvé és gazdaggá, nem festményei és előkelő megrendelői, ismerősei, barátai. Ez az a könyv, melyre Magyarországon is úgy emlékszik a háború előtti nemzedék, mint egyik legizgalmasabb, legmegrendítőbb olvasmányára. Pedig mindeddig az eredeti terjedelem bő egyharmadát ismertük csak, azt is csapnivaló fordításban. És mégis olyan népszerűvé vált a könyv, amilyen népszerűségre úti beszámoló még nem tett szert soha Magyarországon.

 

A szerző kiadónknál megjelent műve: Utazás a rejtelmes Tibetben (2011).

 

Kislexikon>>